Szerelmesek enciklopádiája
rátalálás
Te vagy?
Én vagyok. S te én?
Én vagyok te.
Jobban foglak szeretni,
mint te a felebarátod.
önátadás
Bízol bennem?
Hűséges leszek, mint az albatrosz.
Én pedig merész, mint a hangya,
mikot védi a várat
és a királynő életét.
ébredés
Béke. A szemeden. Az arcodon.
Megsímogatlak, gyönyörű vagy.
Szebbet álmodsz biztosan,
mint a kintfelejtett borospohár.
őszi séta
Levelek akadnak hajadba.
Mindketten felnevetünk.
A pókok is nevetnek.
Megpendül a pókháló.
Madarak sietnek haza,
s leszállnak fészkeikre.
moziban
Alig figyelek a filmre.
Kezedet símogatom.
Simább és fehérebb,
mint a menny a mozivásznon.
távolban
Ha nem vagy itt,
olyan idegennek hat minden,
mint a ketrecbe zárt madárdal.
Hiányzol,
mint süket matróznak a csigaház zenéje.
Annyira,
mint a hideg salaknak
az utolsó, forró fellobbanás.
ölelés
Nőstény oroszlán szájában a kölyke.
Haldokló markában meghajlott ostya.
Ringatlak mint egy holt csecsemőt,
dúdolok, dúdolok, dúdolok neked.
2007. Marburg an der Lahn
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Szávay-versek megzenésítésének problémái(Első rész, folytatás lejjebb)
A magyar költők körében számosan vannak, akiknek a versvilága szinte felkínálja a megzenésítés módját. Azért, mert egyfelől világos ritmikai megoldásokat (útvonalakat)
kínál, másfelől magától értetődő melodikai sugallatokat, dallamjavaslatokat tartalmaz. Petőfihez, Adyhoz, vagy épp a modernek közül Pilinszky verseinek
egyes köreihez (ld. Ligeti György minimal art-os megzenésítései) magyar közegben felnőtt komponistának nem is olyan nehéz hozzányúlnia.
Létezik azonban a hazai költészetnek egy olyan rétege is, amely messze nem kínálja magát megzenésítésre. Babits lírájának, de akár Kosztolányi vagy
Radnóti verseinek zenei világba való átemelése már igen komoly feladat (kevés megzenésített versük is van ezért). A nehézségeket főleg az okozza, hogy az ő lírájukban kevés az olyan elem, amely azonnal kínálná a zene alapkészletében jelenlévő párhuzamokat. Ritmika, ritmusszerkezet náluk
jellegzetesebben nyelvi mint zenei (ellentétben például Petőfivel),
melodikájuk nyelvi elemekben messze jobban él meg mint zenei dallamokban,emellett vers-szövegeik vokális vagy hangszeres megfelelői kevésbé lelhetőek fel (mint például Adynál, akinél nem egyszer automatikusan kinálkozik a hangszerek közé a zongora beválogatása - versei egy része amugy is zongorás helyszineken,
füstös-boros vendéglátóhelyeken született meg).
A mai magyar költészet fiatal alkotói közül Szávay László versvilága egyértelműen
az utóbbi körbe tartozik. Lírai tartalmai gazdagok és árnyaltak ugyan, ám teljesen magára hagyják a komponistát. Kilenc versét tanulmányoztuk megzenésítés
szempontjából (Este a világvégén, Ég és föld között, Úgy bújtam tán?,
Anyácska, segíts!, Remete, Sírvers, Töredék, Távolban, Önátadás) s tapasztalataink e téren egyértelműek voltak. Még a legerőteljesebb, s leginkább hagyományos ritmikájú és ritmus-szerkezetű első két vers metrumainak zenei átvitele sem
nyújt igazi segitséget - ennek zenei érvényesitésével ugyanis épp a két vers egyedi hangulata vész el (zenei közegben száraz és kopogós lesz az, ami nyelvi közegben egyáltalán nem az - ki lehet próbálni és lehet a mondottakat ellenőrizni).Erős melodikai sugallatokat, direkt dallamkinálatokat pedig a versek, szép összetettségük ellenére sem tartalmaznak.
Fokozza a zeneszerző nehézségeit, hogy a zeneművészet leghagyományosabb és legbeváltabb készletkörei sem alkalmazhatók könnyen Szávay verseinél.
Meg lehet próbálni, hogy a tradicionális dúr-mol alkalmazásokkal, vagy akkordoknál a szokott összhagzattani megoldásokkal, vagy ellenpontozó
eljárásokkal mire jutunk: az eredmény snassz, szegényes és üres lesz, össze nem illő a szövegekkel! A szövegek átélése segit inkább, a
belehangolódás Szávay világába, s ami ezek nyomán a zeneszerzői
pszichikumban megfogalmazódik, az bizony szinte mindig atonális lesz - a hagyományos tonális megoldások elszegényítik, "primitivizálják" ugyanis a verstartalmat. Nem lehet dúrral (tonálisan) rácsengetni a Töredékre mert magyar nóta felé sodródna el, nem lehet mollal végig érzékenykedni a Sírverset,
mert szentimentális kuplévá alakul át. A hangszerkészlet megválasztása sem egyszerű és sok csapdát rejt. Szávay költeményei közel állnak Pilinszky világához, helyenként lecsupaszított és fájó tömörséggel szólalnak meg, ami eleve a zenei minimal art eszközkészletének alkalmazását ajánlaná -
ám próbáljuk csak ki mire jutnák ezzel! Megint csak a versek elszegényesítésére!
Sokkal hitelesebb egymástól merőben eltérő típusú hangszerek alkalmazása, ezeket azonban szólókra, magánosan megszólaló dallamvonulatokra bontva -
a versrészletek visszafogottságát, "minimalizált" polifóniáját már megbízhatóbban tükrözi ez.
Folytatás lejjebb.
Szávay-versek megzenésítésének problémái(Második rész)
Ritmikai polifónia és aritmikus megoldások is erősen ajánlottak. Ezt különösen is indokolttá teszi a versek erős gondolatisága, intellektualizmusa. Összetett és
sokrétű tartalmú félmondatokat vagy mondatokat nehéz kötött és feszes ritmusokba belepréselni és megint csak a tartalmi rétegek szegényítésével, felszínessé
tételével járna együtt, a ritmikai polifónia viszont képes lekövetni a gondolat szövevényeit.
Külön probléma a vokális zenei anyag megfogalmazása. Szávay verseinek míves egyszerűségéhez tartozik hozzá, hogy egészen természetesen, életszerűen
hatnak többnyire a nehéz gondolatiságú mondatai is - versen belül is az élőbeszéd, a mindennapi beszéd hangulatát megőrizve! Kórusokban és vokális szólókban egyaránt szerencsés ezt megtartani, ezért vokális aritmika,
élőbeszédszerű dallamvezetés látszik a legjobb megoldásnak.
A fentebb felsoroltakat gondoljuk a leginkább lényegesnek, amikor
zeneszerzőként Szávay László műveihez nyúlunk. A fentiek ugyanis biztosan egy legalábbis párhuzamos zenei világot hoznak létre az ő versvilágához mérten,
és bizonyosan nem szegényítik el - a többi pedig (hogy mennyit tud a zenemű az ő költészetéhez hozzátenni, mennyiben tudja zenei értékként is felmutatni, stb)
már a zeneszerző invencióin, zenei fantáziájának gazdagságán, és tehetségén múlik.
(Vége.)
Megjegyzés küldése