Bicskák állnak ki dagadt hasakból,
pánkok hánynak a pékség elé,
öltönyös és szép urak nyúlnak
vigyorogva a zsebed felé.
Csikket vadászik a csöves:
„Eh, micsoda dámvad készül itt a réten!”
Elpöckölt Marci light
szökken magasba a kutyaszartól
borított téren.
„Három éve nem ettem,
érted, te megcseszett gyerek?!
Gyűlnek zsebemben a fincsi csikkek,
nő oldalamon a rák:
előbb visz el,
ha nem visznek el a decemberek.”
Magyaráz, kotorász,
Büdös, vörös.
Iszik, iszik.
Kihányja, nem bánja.
Rád néz,
megigéz.
„Gyere, legyél
te is világváros-építő!”
Budapest, 2005. november 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése